nos még egy új rész a mai napon... ez már kicsit bővebb jó olvasást.
Kezdetek II.
Feketébe öltözött alakok sétáltak a szakadó esőben a
nyíregyházi temető felé. A gyász szaga ott lengett az őszi levegőben. Egy ezüstszínű
kocsi parkolt le utoljára a temető parkolójában. A benne ülő 2 személynek volt
a legnehezebb eljönni ide. Az őszülő férfi mereven bámult ki az autó üvegén,
miközben a hátul ülő 5 éves feketébe öltöztetett kislány szomorú szemeit
temetőre meresztette. Nagyapja elmagyarázta neki mi történt a szüleivel. Okos
kislány volt, megértette, de akármennyire is volt eszes, a lelke nem készült
fel arra, hogy elviselje azt az érzést, ami szülei hiánya okozott. Kiszálltak
mindketten, és kézen fogva indultak a temető bejárata felé. Mikor a sírhoz
értek rengetek embert láttak ott gyülekezni. Mindenki, aki ismerte fiatal
házaspárt ott volt. A szertartás elkezdődött. Sokszor pillantgatott a gyászoló
tömeg a pityergő kislány felé, aki szüleit gyászolta. A sír lezárásakor
megkezdődött a részvétnyilvánítás. Nem volt más családtag csak gyászoló apuk,
és a gyermek. A vendégek távozta után, még pár percig néma csöndben álltak a
virággal teli sír mellett. Mostantól egymás mellett fognak élni, ameddig csak
lehet.
...
5 év telt el azóta, hogy az-az 5 éves kislány ott állt
szülei sírja mellett. Mai napig is kijár oda, de már kevésbé sajgó szívvel. Az
immár 10 éves kis hölgy megértette mit jelent a halál. Nagyapjával tökéletesen
éltek együtt, bár voltak kisebb problémáik. Miután Ravenna szülei meghaltak,
gondviselője nem akart tovább focilabdát látni a kislány kezében. De mindketten
tudták, hogy ez lehetetlen. Közös szenvedélyük volt a foci, ezért a konok
öregember mégiscsak tovább képezte őt. Aminek mostanára meg is lett az
eredménye. A helyi általános iskola csapatában játszik, mint csatár. Nehéz volt
bekerülnie a sok tehetséges fiú közé, de emlékezett apja szavaira. Kiküzdötte
magának a tiszteletet, és megérte. Most már tisztelték, és a rivális csapatok
nem kezdtek el nevetni, ha pályára lépett. Mindezt 10 évesen. Éppen hazafelé
tartott a fárasztó délutáni edzésről, mikor egy mentő autó kanyarodott be
utcájukba. Megint elfogta a kétségbeesés érzése, ugyanaz az érzés, amit szülei
halálakor érzett. Futva ment hazáig, ahol a bejárat előtt meglátta parkolni a
szirénázó mentőt. Nagypapáját hozták ki letakart testtel, gyászos tekintettel.
Tudta mit jelent ez a nézés. Élénken élt benne újra az-az 5 éves kislány, aki
szüleit temette el. Fojtogatta a sírás. Az egyik mentős észrevette, és odament
hozzá. Próbált megnyugtató szavakat suttogni a kislánynak, de már semmi sem
vigasztalhatta. Az utolsó rokonát is elvesztette.
...
Ismét feketébe öltözött a temető. A legfőbb gyászoló
egy 10 éves kis lány volt, akiért a szertartás végeztével jöttek az árvaház
dolgozói. Nem maradt már senkije. Csak az ürességet érezte, a fojtogató
ürességet...
Szija!
VálaszTörlésNaaa el is olvastam ami eddig fenn volt.
Egyetlen bajom van, az hogy rövid. :) De persze ez nem probléma és van egy olyan érzésem, hogy ahogy szaporodnak majd a részek úgy lesznek egyre hosszabbak és hosszabbak a fejezetek.
A történet alapja nagyon tetszik. A karakterekről még szinte semmit nem tudok úgyhogy arról majd később nyilatkozok. Szegény kislányt nagyon sajnálom. Öt év alatt mindenkit elveszített és ez szomorú... Remélem nem lesz sokáig árvaházba és szerető családhoz kerül.
Aztán ami még tetszik az a képek alatti kis monológ. Ad egy kis irányzékot, hogy mégis ki milyen szerepet fog betölteni az életébe...
Tetszik ahogy írsz. Nagyon is. Úgyhogy jelentem már rendszeres olvasó és remélem kommentelő is leszek, de ez nálam időhiány miatt néha elmarad vagy csúszik! :) De pótolok.
Sok sikert a blogodhoz és sok ihletet.
Puszillak:
Vii
Hola Vii!
TörlésKöszönöm! :) majd egyre hosszabbak lesznek a fejezetek! örülök h tetszik :)
hát igen a kis monológok hirtelen ötlet volt de úgy tűnik jól jött :)
köszönöm a komit! :)
puszi: OMG
Szia!:)
VálaszTörlésVii blogján láttam a kommentedet, és felkeltetted az érdeklődésemet.:)
Nagyon tetszett az első két rész, igaz kicsit rövidek, de gondolom ez még alakulni fog.
A hideg rázott egész végig, és borzasztónak tartom a sorsot, amiért ezt tette a kislánnyal. Nem elég, hogy fiatalon kell átvészelnie azt, hogy a szülei meghalnak, még a legfőbb bizalmasát, a nagypapáját is el kell temetnie.:/
Az alapötlet nagyon tetszik, és várom a folytatást!:)
Nem láttam chatet, így itt szeretném felajánlani a csere lehetőségét.:) Benne lennél?:)
Sok sikert a blogíráshoz!:)
Puszillak, Lari.:)
Szia!
Törlésörülök h tetszett, és majd bővül folyamatosan a dolog :)
a sors sokszor elég fura tud lenni de ennek is meg kellet történnie! :)
láttam te blogodat is, és úgy tűnik kissé hasonlít az alap, de remélem ezt nem veszed rossz néven! :)
ömmhhh.... kicsit gáz de nem tudom chatet h kell :/
a cserébe benne vagyok bár ha segítenél ennek a lebonyolításában az jó lenne :D
köszi a komit :)
puszi: OMG
Hola.:)
TörlésTermészetesen kiteszlek az oldalamra, és egyáltalán nem veszem rossz néven.:) Rengeteg történet van, és az, hogy az alap "egyezik", a stílus nem fog.:) Tehát sok sikert, és rendszeres olvasód leszek.:)
http://cbox.ws/
chatet pedig ennek a segítségével tudsz csinálni.:) Bármi kérdésed van, nyugodtan szólj.:)
Láttam, hogy az 'Olvasnivalók' résznél én már ki vagyok téve, úgyhogy neked a cserével kapcsolatban már semmit nem kell tenned.:D Kiteszlek én is.
Puszillak, Lari.:)